Kinek a „life”, kinek a „business” coaching

Az utóbbi pár évben egyre több HR témájú szakmai fórumon és magazinban találkozhattál a coaching kifejezéssel, no de tudod-e valójában, hogy azt eszik-e vagy isszák? Mi is az a coaching, mire való, miért jó, ha tisztában vagy a fogalom valódi jelentésével, magával a módszerrel, annak alkalmazásával illetve, hogy milyen eredményt lehet vele elérni? A coaching szó eredetileg edzést jelent. Milyen edzésről is volt szó eredetileg, és miféle edzésről beszélhetünk ma akár a magánélet, akár az üzleti élet kapcsán? Kik vesznek részt a coaching folyamatban, és kit, kiket edzenek a coachok? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kívánok most választ adni.

A coaching, mint módszer kezdetben csak a sportolók világában volt ismert, a coachok sportolókat edzettek, ma viszont a coaching kapcsán már nemcsak sporttal kapcsolatos edzésről beszélhetünk, hanem a mindennapi emberek és az üzletemberek személyiség- és kompetenciafejlesztéséről is. A coach, vagyis az edző az, aki fejlett önismerete és szakmai tudása által segít másoknak rátalálni a lehető legjobb SAJÁT megoldásukra. A coach nem mondja meg, hogy mit kell tenni, viszont ügyesen kísér, követ, időnként terel a testreszabott megoldások irányába. A coaching pedig az a folyamat, amiben a coach és a coachee, vagyis az edző és az edzett ügyfél közösen dolgoznak a kitűzött SMART célon (specifikus, mérhető, elérhető és kihívást jelentő, reális és időben behatárolt), vagyis a coachee célján.

Amikor végre már van valami sejtésed arról, hogy mi is az a coaching, de azon nyomban megzavarnak újabb kifejezések, mint például a life és a business coaching, akkor érdemes továbbolvasnod a sorokat, melyből kiderül, hogy mi a különbség a kettő között, és neked mikor, mire van inkább szükséged.

Előre elnézést kérek az idegen szóhasználatért, de mivel maga a coaching is egy újfajta módszer még hazánkban, és kevés magyar nyelvű szakirodalom olvasható róla, így a köznyelvben is az angol nyelvű kifejezések terjedtek el inkább. A coaching, legyen szó életvezetési (life) coachingról, vagy üzleti (business) coachingról, ma még kevés ember számára ismert. Gyorsan és széles körben terjedő népszerűsége eddig elsősorban ismeretlensége miatt maradt el. Amit nem ismerünk elég jól, attól félünk, abban nem bízunk. Nem hiszem, hogy ezzel nagy titkot árultam volna el, hiszen mondhatjuk, hogy ilyen esetekben ez a természetes emberi hozzáállás. Addig, amíg a tréninget már jól ismerik az emberek, és sokaknak van saját tréning élménye, addig a coachingról ugyanez még nem mondható el. A coachingról szóló ismeretek, információk szűk körben terjednek csak, és többek még mindig fenntartással közelítenek a témához.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy a coachingot, azon belül is a business coachingot szinte csak a vezetők ismerik, a life coachingról pedig alig lehet olvasni, hallani valamit? Még mielőtt részleteiben elkezdeném boncolgatni a különbségeket, egy fontos dolgot érdemes megemlíteni. Business coaching nincs life coaching nélkül, és az életvezetési coachingból is időnként üzleti területre tévednek a coaching folyamat résztvevői. Természetesen szét lehet választani a kettőt, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy nem minden esetben érdemes. Nem szabad elfelejteni, hogy a vezetők is emberek, és gyakran az üzleti életben felmerülő problémáik gyökere a magánéletben keresendő. Ilyenkor erről érdemes pár szót ejteni, és közösen eldönteni, hogy a business coachingból kicsit kitekintenek a felek a life coaching irányába, vagy szigorúan maradnak az üzleti kompetenciáknál. Szintén a tapasztalatom mondatja velem, hogy a vezetők bátrak, és szembe mernek nézni magánéleti problémáikkal, és azokat előbb-utóbb feltárják a coach előtt is. Hogy miért is fontos ezt megemlíteni? A coachingot nemcsak vezetőknek találták ki, hanem a hétköznapi emberek életében is vannak olyan területek, amelyek a coaching módszerével fejleszthetőek. Ha egyszerűen akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy life coaching témája mindenkinek van, business coaching témája pedig elsősorban akkor lesz, amikor elkezd dolgozni.

No, de nézzük is a különbségeket részleteiben, és főként azt, hogy kinek, mikor, milyen élethelyzetben mire van nagyobb szüksége! A life coaching folyamat az ügyfél magánéleti elakadásaival foglalkozik, vagyis olyan kérdésekre keresi a választ, mint például: „Mi az oka annak, hogy nem jövök ki jól a szüleimmel?”, vagy „Mit tegyek annak érdekében, hogy anyagi biztonságban tudjak élni?”, vagy „Mi visz közelebb ahhoz, hogy elnyerjem a megpályázott állást?”, és így tovább. Ezek a kérdések ugye sokunkat foglalkoztatnak, sokunk fejében megfordulnak, sokan próbálkozunk is különféle megoldásokkal, amelyek jobb esetben elsőre sikert hoznak, más esetekben viszont csak további problémák sorát idézik elő. Azt gondolom, hogy a life coaching, mint módszer az ilyen jellegű kérdésekre képes megoldást nyújtani. A „nyújtani” szó hallatán ne tanácsadásra gondoljunk, hanem kőkemény munkára, ugyanis minden válaszért meg kell az ügyfélnek, a coachee-nak dolgoznia. Milyen munkát is jelent ez, mit kell tennie az ügyfélnek, és milyen elvárások vannak a coachee irányába?

Elsősorban őszintének kell lennie magával szemben, hiszen az eredményes munka alapja főként ez. Nem szabad elfelejteni, hogy a válaszok mindig bennünk vannak, a coach pedig abban segít, hogy azokat a felszínre tudjuk hozni. A félreértés elkerülése érdekében megjegyzem, hogy a coaching folyamat nem terápia, nem pszichológusi, és nem pszichiáter rendelés. A coaching nem zárja ki, hogy a coach maga ne legyen pszichológus vagy pszichiáter végzettségű, ám a folyamat eredményességét ez nem befolyásolja. Amiben mégis hasonlít a coaching a terápiára, az a bizalom fontossága és a titoktartási kötelezettség, melyet minden coach-nak komolyan kell vennie. A coaching folyamatban akár az életvezetési, akár az üzleti kompetenciák fejlesztését tekintjük, tévedhetünk olyan mély és személyes területre, amelyek nem szorosan a tárgyhoz tartoznak, viszont azok felelevenítése, az arról való beszélgetések hozzásegíthetik a coachee-t saját maga cselekvéseinek jobb megértéséhez. Ilyen esetekben a coach dolga nem a faggatózás, és nem terápia nyújtása, hanem a türelmes meghallgatás, odafigyelés és támogatás.

Az őszinteségen és a bizalmon túl nagyon fontos az elkötelezettség. Siker és eredmény nem érhető el, ha a felek nem kötelezik el magukat a folyamat mellett. Gyakori probléma szokott lenni, hogy a coachee úgy érzi pár alkalom után, hogy sokat megtudott saját magáról, és a tanultakat már önállóan is tudja alkalmazni. Egy másik gyakori probléma az, hogy a coachee azért adja fel, mert úgy érzi megrekedt, kudarcélménye van, és elege van az egészből. Szeretnék minden tapasztalt és leendő új coachee-t tájékoztatni arról, hogy a coaching folyamat során mindenki eljut egy vagy több mélypontra, amikor úgy érzi még jobban össze van zavarodva, mint korábban, és a folytatás soha meg nem térülő energiájába kerül. Ilyenkor nem szabad feladni, csak át kell billenni ezen a holtponton. A sportolók is oly jól ismerik mindezt, és tudják, hogy a holtpontok nélkül ők sem érhetnek el sikereket.

Ha visszatekintesz a legfontosabb kulcsszavakra, mint például őszinteség, bizalom, elkötelezettség, akkor láthatod, hogy a life és a business coaching közötti különbségeket máshol kell keresni.

Nézzük először az életvezetési coaching során leggyakrabban felmerülő kompetenciákat:

-Türelem
-Megértés
-Elfogadás
-Aktív cselekvőképesség
-Kommunikáció
-Érzelmek kinyilvánítása, stb.

A fenti kompetenciák egy hosszú lista töredékét mutatják csak. Ezek azok a készségek, képességek, amelyekkel – mint magánemberek – nap, mint nap találkozunk. Hihetetlenül türelmetlenek tudunk lenni, amikor sorban kell állnunk a postán; nehezen értjük meg a szüleink aggódását, amikor nem érünk haza időben egy buliból; nem tudjuk elfogadni, ha a tanáraink pikkelnek ránk, stb. A fentiekkel nem azt kívánom felvázolni, hogy fojtsuk el az érzelmeinket, vagy szálljunk szembe szüleinkkel, barátainkkal, tanárainkkal, hanem inkább tudatosítsuk magunkban azt, hogy mely cselekvések milyen érzelmeket váltanak ki belőlünk, és tanuljuk meg azokat helyesen kezelni! A coach ebben tud segíteni.

Most nézzük az üzleti coaching során leggyakrabban felmerülő kompetenciákat:

-Asszertivitás
-Időgazdálkodás
-Prezentációs készség
-Tárgyalástechnika
-Kommunikációs készség
-Csapatmunka, stb.

Itt szintén a teljesség igénye nélkül válogattam össze pár olyan kompetenciát, amelyek az üzleti életben a leginkább előtérbe kerülnek. Ha összehasonlítjuk a két listát, láthatjuk, hogy élesen nem lehet szétválasztani őket életvezetési és üzleti kompetenciákra. Ez is bizonyítja azt, hogy minden üzletember egyben magánember is, akinek nemcsak üzleti területen felmerülő képességbeli nehézségei vannak, hanem magánéleti is, sőt! Aki türelmetlen, kevésbé elfogadó, az asszertív is nehezen tud lenni, legyen szó akár az anyósáról, vagy akár a főnökéről. Aki nehezen cselekszik, annak az időgazdálkodásával is problémák szoktak lenni. Aki nem elfogadó, befogadó, aki nehezen nyilvánítja ki az érzelmeit, nehezen fogalmazza meg a gondolatait, annak a csapatmunkával is problémái lehetnek. Hát így függenek össze az életvezetési és az üzleti coaching témák. Amíg játszunk és tanulunk, kevesebb business kompetenciára van szükségünk, viszont a coaching módszerével a magánéletünkben lehetünk sikeresebbek és boldogabbak. Ha harmóniára vágysz a magánéletedben, keress fel egy life coach-ot! Amikor suli után állást keresel, vagy éppen előléptetés előtt állsz, előtérbe kerülnek az üzleti készségek, és azok fejlesztésében a business coach tud neked segíteni. Kiváló együttműködést kívánok Neked és Coach-odnak!

Bölcskei Mónika
Ügyvezető, Business Coach
www.bolcskeimonika.hu